Szokatlan módon az esőfelhőknek nyoma sincs, és a nap melegen süt. Számottevő szélmozgás nincs, és csapadék sem várható, legalábbis a délelőtti koradélutáni órákban. délelőtt - 22 °c
chat
Csere-bere
Cserét a chatben kérhettek, szerepjátékos és lovas oldalak 100%, hogy kikerülnek! Egyetlen feltétel van, az oldalat legyen aktív! :)
Ez a cikk azért jött létre, hogy kicsit több információhoz juthassatok a Silent Flamesben kipróbálható szakágakról. A szerepjáték szempontjából lényeges információkat gyűjtöttük össze.
A Ctrl + F segítségével a lenyíló ablakot használva hamarabb találhatod meg a kívánt szakágat.
DÍJUGRATÁS
Az első nyilvános díjugratóversenyt Dublinban rendezték az 1800-as években, a célja pedig a vadászlovak alkalmmaságának felmérése volt. Ez jelentette a mai modern lovassport kezdetét.
Ma a legnépszerűbb lovas sportág. A lovak egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.
A szabályok szerint verőhibánként és ellenszegülésenkétn 4 hibapontot kap a lovas. Nemzeti versenyszámokban 3, nemzetközi versenyeken 2 ellenszegülés után kizárás jár. Ellenszegülésnek az számít, ha a ló nem ugorja meg az akadályt, megtorpan előtte. Ha a lovas úgy látja, hogy a lova túlságosan kifáradt, vagy nem tudja rávezetni az akadályokra, levezetheti a pályáról a lovat, ezzel visszalép az indulástól, és kizárják.
A pályákat méterben lemérik, meghatároznak egy iramot (tempót), a pályaépítő pedig kiszámolja a pályaidőt, melynek túllépéséért szintén hibapontok járnak.
A versenyszámot a legkevesebb hibaponttal, leggyorsabban végző lovas nyeri.
Azonos ponttal végzett lovasok esetén összevetést rendeznek, ahol rövidíett pályán a lovasok mégegyszer összemérik tudásukat.
A másik lehetőség a Vadászugrás, melynek során minden verőhiba után időbűntetést kapnak a lovasok, a végén pedig a legalacsonyabb időeredménnyel végző versenyző nyer.
A lovasnak jó stratégiai érzékkel kell rendelkeznie, és nem árt, ha "jó a szeme", képesnek kell lennie felmérni, honnan és mekkorát tud ugrania a lova. A lovasnak tehát tudatosan befolyásolnia kell a ló vágtaugrásainak hosszát. A jó ugrólovas kitűnő ütemérzékű, hibátlanul tudja követni a ló mozgását, még az akadály felett, lebegő fázisban is.
Milyen lovak jók díjugratáshoz?
A jó ugróló atletikus, arányos testalkatú, dőlt lapockákkal és közepesen hosszú háttal rendelkezik. A küllem másodlagos a teljesítményhez képest.
Bármilyen fajtájú lóval lehet ugratni, illetve amatőr versenyeken indulni, azonban a rangosabb versenyek megkövetelik a melegvérűeket, sőt inkább a sportlovakat.
Az oldalon bármilyen fajtájú lóval ugrathattok, de versenyre a realitáshoz hűen csak melegvérű lovakkal indulhattok, kivétel ezalól minden barokk fajta (lipicai, andalúz, lusitano stb). Ennek oka az, hogy bár ezek a lovak gyönyörűek, hogy fentebbról idézzek, kevésbé atletikusak, tehát nem állnák meg a helyüket a sportlovak között.
Arab telivér szintén nem megengedett, ugyanis kevesebb csigolyacsontjuk van, ezáltal szintén alkalmatlanná válnak a rangos versenyeken. Ajánlott fajták: német sportlovak (pl. hannoveri, vesztfáliai, holsteini stb), Holland sportló (KWPN), Belga melegvérű (BWP), Finn, Anglo-arab, esetenként Angol telivér, és még számos fajta
DÍJLOVAGLÁS
A lovassportok ezen szakága abból az igényből fejlődött ki, hogy az ember irányítani és befolyásolni tudja a lovat. Az ember később felismerte, hogy a lovaglás művészetté fejleszthető, és akaratunkat úgy is érvényesíthetjük a lovon, hogy harmóniában maradunk vele.
A kisebb kategóriájú versenyken 20 x 40, a nagyobbakon 20 x 60 méteres bekerített pályán, úgynevezett díjnégyszögben kerül sor a feladatok teljesítésére. A lovagolandó feladatokat (programokat) nehézségük alapján különböző kategóriákba sorolják. Az egyes programok pontosan leírják, hogy mely idomító feladatokat milyen sorrendben kell végrehajtania lónak és lovasának. A legkönyebb programok a lovasiskolák alapvető gyakorlatait alkalmazzák (kiskör, átlóváltás, nagykör, stb), míg a legnehezebbek bonyolult perdüléseket (piruetteket), passage-t, piaffot, sorozat-ugrásváltást és egyéb magasszintű feladatokat foglalnak magukba. Az igazán komoly feladatok természetesen tudatos képzés eredményeként teljesíthetők.
A nehézségtől függően a versenyeket három-öt bíró pontozza, a produkciókat a díjnégyszög különböző pontjairól nézve. Minden feladatot 0 és 10 közötti pontszámmal díjaznak. A program végén szerzett pontszámokat összeadják, és gy alakul ki a végső sorrend. Bizonyos elemek duplán pontszámot érnek.
A feladatok mellett a bírok az összbenyomást is díjazzák. A szempontok például a lovas ülése és befolyása a lóra, a ló lendületessége, fegyelmezettsége és a jármódok tisztasága. Különösen szeretik, ha a lovas nem néz le a lóra, csak rendületlenül néz a távolba egy pont felé.
A jó díjlovas precíz, kitűnő az ütemérzéke, és megfelelő pillanatban tudja alkalmazni a szár és csizmasegítségeket, a legkevesebb feltűnéssel. Jó érzékkel, finoman érvényesíti akaratát. Higgadtan, koncentrálva lovagol, nem csak a versenyeken, de a felkészülés során is.
Milyen lovak jók díjlovagláshoz?
A jó díjló egyensúlyban, elengedetten, kötetlenül és nyugodtan mozog. Ruganyos, térelő, laza mozgással rendelkezik, ennek kulcsa a megfelelő testalkat: arányos test, hosszú, enyhén ívelt nyak, erős lábak. A helyesen képzett ló végig a lovasára koncentrál, annak legapróbb segítségeire is azonnal reagál.
A díjugratáshoz hasonlóan szintén melegvérű, lehetőleg sportló fajtájú lovak a legalkalmasabbak, azonban létezik díjlovaglás pónik és hidegvérűek számára is.
Barokk lovak (pl. andalúz, lipicai, lusitano) nem csak hogy engedélyezettek, kívánatosak is, ugyanis a spanyol lovasiskola nagy tiszteletben áll a szakágban.
Arab telivérek szintén nem indulhatnak rangosabb versenyeken, csak amatőr megmérettetéseken. Ajánlott fajták: Német sportlovak (pl. hannoveri, vesztfáliai, holsteini stb), Holland sportló (KWPN), Belga melegvérű (BWP), Barokk fajták (andalúz, lusitano, fríz, lipicai, nóniusz, hispano-arab) és még sok más fajta.
TEREPLOVAGLÁS
A harmadik olimpia szám a lovastusa, mely a díjlovaglás és díjugratás mellett tartalmazza a tereplovaglást (más néven military vagy cross country). A tereplovas pálya mindenképpen a szabadban található, természetes, sokszor vizes akadályokkal. A tereppálya hossz 1350-7400 méter között mozog a verseny nehézségi fokától függően.
A pályán robosztus sövényeket és farönköket, és egyéb fábol készült építményeket kell átugrani, azonban ezek nem leverhetőek, hiba esetén a ló fel is bukhat az akadályban, így ez az egyik legnehezebb és legveszélyesebb lovassport. A veszély csökkentése érdekében a terepakadályok egyre korszerűbbek és biztonságosabbak, a nehéz versenyekre való jelentkezés pedig szigorú szabályokhoz kötött.
A tereppálya több szakaszból áll, melyeket különböző sebességgel kell megtenni, az akadályok pedig ehhez méltóak.
Hibapont ellenszegülésért, a lóról esésért és időtúllépésért hibapont jár, legalábbis amennyiben az akadályok ugrásával van összefüggésben. Kizárás ló és lovas akadálynál való bukásakor, illetve a teljes pályán négyszeri ellenszegülésért jár.
Maga a lovastusa három napos, első napon díjlovaglás, a másodikon military, a harmadikon pedig díjugratás várja a lovasokat. Az összesített pontszám alapján születik meg az eredmény.
A lovastusázó lovas rendelkezik haladószintű díjugrató és díjlovagló ismeretekkel, valamint rendkívül fizikai erőnléttel és állóképességgel.
Azok a lovasok, akik "csak" a terepversenyen vesznek részt, értelemszerűen nem kell hogy díjlovagló ismeretekkel rendelkezzenek, azonban a fizikai erőnlét kötelező.
Milyen a jó terepló?
Elsősorban a rendkívüli vágtázó- és ugróképesség, illetve a hozzáállás határozza meg a jó tereplovat. Bátornak, szinte rettenthetetlennek kell lennie, ugyanis jó néhány akadály kifejezetten ijesztő lehet a lovak számára. A lovas iránti bizalom és feltétlen engedelmesség elengedhetetlen, ugyanis a párosok sokszor kerülhetnek veszélyes helyzetekbe. A lónak eleget kell tennie díjugratás szempontjainak (lovastusa esetén természetesen a díjlovaglásénak is).
Arab telivér, hidegvérű, illetve barokk lovak esélytelenek ezeken a versenyeken.
A sportlovak közül is csak a legkiválóbb képesek végrehajtani a bonyolult akadályokat.
Ajánlott fajták: Német sportlovak (közülük is inkább hannoveri, trakheneni és vesztfáliai a legalkalmasabb), KWPN
TÁVLOVAGLÁS
A távlovaglás mint verseny valószínűleg az Arab-félszigeten alakult ki legelőször, az arab telivér hazájában.
A távlovaglás fő célja a kijelölt táv legrövidebb idő alatt való megtétele, azonban a lovak védelmének érdekében szigorú szabályokhoz kötve. A versenytávot szakaszokra osztják, amiknek végeztével a lovaknak állatorvosi vizsgálaton kell átesniük, és csak ezután indulhatnak tovább. Megmérik a pulzusát, a légzését, aminek egy bizonyos idő alatt kell vissza állnia a normálishoz közeli értékhez. Megnézik, nem-e sántít a ló, van-e rajta nyereg által okott törés, vagy nem merült-e fel bármilyen más jellegű probléma, amely a ló egészségét veszélyezteti. Ha ezek közül bármelyik fent áll, kizárás történik.
A távlovaglás a gyorsaság mellett taktikai sport. A lovasnak pontosan kell ismernie a lova szervezetét és kondícióját, valamint tudatában kell lennie, hogy különböző talaj- és időjárási viszonyok mellett milyen tempót diktálhat.
Vannak versenyek, ahol a szakaszokon belül az is meg van adva, milyen tempóval tehetők meg.
A lovas fizikai erőnléte kifogástalan, ülésével, valamint segítségével nem zavarja a lovat. Gondolkodik, kész kompromisszumokot kötni. Lova egészségét fontosabbnak tartja a győzelemnél.
Milyen a jó távló?
A jó távló acélos szervezeti szilárdsággal, remek kondícióval és hatalmas küzdeni akarással rendelkezik. Kitartó, jó az állóképessége, nagy távok egyenletes tempóban való megtételésére képes, lelkesedése szélsőségek időjárási viszonyok között sem lankad.
A sportlovak általában itt mit sem érnek, ahogy a hidegvérűek, barokk lovak sem.
A szakág koronázatlan királya az arab telivér, de más, ősi fajták is kiválóan alkalmasak erre a sportra. Ajánlott fajták: Arab telivér, akhal-teke, musztáng, kathiawari/marwari
GALOPP
A galopp a lóval űzött sportok egyik legnépszerűbb ága világszerte. Úgynevezett lósport, azaz a lovassportokkal szemben esődlegesen a lovak teljesítményéről szól, nem pedig ló és lovasa közös produkciójáról. Ez persze nem azt jelenti, hogy a zsokéknak nincs szerepük lovaik sikerében.
Maga a galoppálya lehet füves vagy homokos is, léteznek havas pályák is Norvégiában és Svédországban, ám ezek elég ritkák és rendhagyóak. A pálya ellipszis alakú, gyakran két gyűrűből áll, az egyiken fűvel, a másikon homokkal borítva. A versenynapok futamait különböző távokra síkveresenyeken 800-2800 méter között írják ki. Egyre népszerűbbek az akadályversenyek, melyek a hagyományos galopp versenyektől annyiban térnek el, hogy galoppozva sövényeket és kerítéseket kell átugrani. A lovakat korábbi teljesítményük és/vagy életkoruk alapján, úgynevezett hendikeprendszerben indítják.
A hendikeprendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a hasonló korú és képességű lovak versenyezzenek egymással. Az esélyek egyenlítésére szolgál az a szabály is, miszerint a favoritoknak számító lovak nagyobb tömeggel a hátukon futnak. A lovasokat minden futam előtt és után lemérik, így felügyelve a szabályok betartását.
Bizonyos versenyszámokban, mint például a derbiben nem hendikeprendszerben indulnak a lovak.
Az induló lovakat minden futam előtt megtekintheti a közösség, miközben lovászaik végigvezetik őket lépésben a felvezetőkörben, ezzel könnyebbé téve a fogadást.
A futamok résztvevői indítóbokszokból startolnak. A pályára lépve azonnal könnyűvágtába kezdenek melegítésként, így érve el az indítókaput. A futam során általában a belső korlát mellett galoppozó ló van a legjobb helyzetben, hisz ők rövidebb ívet futnak.
A jó zsoké kistermetű és könnyű, kitűnő kondícióban van. Egyedül a súlyt határozzák meg, a zsokék maximum 50 kg-t nyomhatnak, a magasság már mellékes. Rendkívüli taktikai érzékkel bírnak, az utolsó, egyben legalkalmasabb pillanatig képesek tartalékolni lovuk erejét.
Fontosak versenyek előtt a munkalovasok is, akik edzéseken lovagolják a lovakat. A nagyobb súly miatt a ló a nagyobb terheléshez szokik hozzá, így versenyeken a kisebb testsúlyú zsokékkal gyorsabbak lesznek.
Milyen lovak jók galopphoz?
Pár kivétellel mindenhol angol telivérek futják a versenyeket, fajtájukat külön erre a célra tenyésztették, és tenyésztik most is. Belsőszervei is a nagyobb sebességhez alkalmazkodtak.
Néhány helyen rendeznek arab telivérek és akhal-tekék számára is versenyket, ezek száma azonban elenyésző.
Azokat a telivéreket, akik később nem feleltek meg a gyorsaság követelményének, 6-7 éves korukban átképzik lovassportokra, például díjugratásra és díjlovaglásra.
WESTERN
A western típusú lovasversenyeknek igen sok változata terjedt el. Ezek techinikai alapját a reining adja. A western versenyeken ló engedelmessége, elengedettsége, gyorsasága és fordulékonysága, illetve a lovas technikai tudása és gondolkodási készsége mérettetik meg.
REINING: A verseny résztvevői meghatározott feladatokat teljesítenek, előre rögzített sorrendben. Egy átlagos teljesítmény 70 pont. A feladatok során értékelésre kerül az engedelmesség, a harmónia ló és lovasa közt, valamint a feladatok végrehajtásának pontossága is. Számos hibáért büntetőpont, súlyos hibáért nullapontos értékelés jár. Nulla pontot kap például az a lovas, aki a kötelező feladatokban két kézzel, vagy kézcserével fogja a szárakat.
BARREL RACING: Hordókerülés. Hordókat kell megkerülni előre megadott sorrendben, időben és irányban. Hordóborításért, illetve a westernkalap elvesztéséért 5 büntetőmásodperc jár. Kizárással büntetik azt a lovas, aki nem megfelelő útvonalon teljesíti a feladatot.
POLE BENDING: Szlalomverseny. Egy hat oszlopból álló pályán zajlik, melyek között szlalomozva kell áthaladni, a leggyorsabb lovas nyer. Egy oszlopfeldöntéséért vagy a westernkalap elvesztéséért 5 hibapont jár.
TRAIL: Western típusú akadálylovaglás. A lovaknak különböző akadályokon (pl. híd, kapu, stb) kell áthaladniuk. A versenyszámot zsűri pontozza, és a cél a ló elengedettsége, illetve ló és lovasa közötti összhang.
HORSEMANSHIP: Stílusverseny. Kezdő és fiatal lovasok számára írják ki. A párosoknak egy előre meghatározott manőversorozatot kell végrehajtaniuk, minél magabiztosabban, harmónikusabban és elengedettebben. A teljesítendő gyakorlatokat a versenybírók egy órával a verseny előtt teszik közzé. A teljesítményeket 0 és 20 pont között értékelik. 10 pont szerezhető a megjelenésre, 10 pont a gyakorlatok végrehajtására.
Milyen lovak jók westernhez?
A leginkább alkalmas ló nyugodt, higgadt, nem túl nagy termetű, fordulékony, robbanékony, gyors és engedelmes. Lovasa súlypontjának legapróbb változására is azonnal reagál, ahogy a lovas által adható összes segítségre is. Tömör, jól izmolt teste kitűnő kondíciónak örvend, lábszerkezete pedig tolerálja a hirtelen irány- és iramváltoztatásokat is. Ajánlott fajták: Quarter horse, appaloosa, pinto, paint horse, musztáng, esetenként arab telivérek
AJÁNLOM AZ OLDALT
