TEREPLOVAGL�S
A harmadik olimpia sz�m a lovastusa, mely a d�jlovagl�s �s d�jugrat�s mellett tartalmazza a tereplovagl�st (m�s n�ven military vagy cross country). A tereplovas p�lya mindenk�ppen a szabadban tal�lhat�, term�szetes, sokszor vizes akad�lyokkal. A terepp�lya hossz 1350-7400 m�ter k�z�tt mozog a verseny neh�zs�gi fok�t�l f�gg�en.
A p�ly�n robosztus s�v�nyeket �s far�nk�ket, �s egy�b f�bol k�sz�lt �p�tm�nyeket kell �tugrani, azonban ezek nem leverhet�ek, hiba eset�n a l� fel is bukhat az akad�lyban, �gy ez az egyik legnehezebb �s legvesz�lyesebb lovassport. A vesz�ly cs�kkent�se �rdek�ben a terepakad�lyok egyre korszer�bbek �s biztons�gosabbak, a neh�z versenyekre val� jelentkez�s pedig szigor� szab�lyokhoz k�t�tt.
A terepp�lya t�bb szakaszb�l �ll, melyeket k�l�nb�z� sebess�ggel kell megtenni, az akad�lyok pedig ehhez m�lt�ak.
Hibapont ellenszeg�l�s�rt, a l�r�l es�s�rt �s id�t�ll�p�s�rt hibapont j�r, legal�bbis amennyiben az akad�lyok ugr�s�val van �sszef�gg�sben. Kiz�r�s l� �s lovas akad�lyn�l val� buk�sakor, illetve a teljes p�ly�n n�gyszeri ellenszeg�l�s�rt j�r.
Maga a lovastusa h�rom napos, els� napon d�jlovagl�s, a m�sodikon military, a harmadikon pedig d�jugrat�s v�rja a lovasokat. Az �sszes�tett pontsz�m alapj�n sz�letik meg az eredm�ny.
A lovastus�z� lovas rendelkezik halad�szint� d�jugrat� �s d�jlovagl� ismeretekkel, valamint rendk�v�l fizikai er�nl�ttel �s �ll�k�pess�ggel.
Azok a lovasok, akik "csak" a terepversenyen vesznek r�szt, �rtelemszer�en nem kell hogy d�jlovagl� ismeretekkel rendelkezzenek, azonban a fizikai er�nl�t k�telez�.

Milyen a j� terepl�?
Els�sorban a rendk�v�li v�gt�z�- �s ugr�k�pess�g, illetve a hozz��ll�s hat�rozza meg a j� tereplovat. B�tornak, szinte rettenthetetlennek kell lennie, ugyanis j� n�h�ny akad�ly kifejezetten ijeszt� lehet a lovak sz�m�ra. A lovas ir�nti bizalom �s felt�tlen engedelmess�g elengedhetetlen, ugyanis a p�rosok sokszor ker�lhetnek vesz�lyes helyzetekbe. A l�nak eleget kell tennie d�jugrat�s szempontjainak (lovastusa eset�n term�szetesen a d�jlovagl�s�nak is).
Arab teliv�r, hidegv�r�, illetve barokk lovak es�lytelenek ezeken a versenyeken.
A sportlovak k�z�l is csak a legkiv�l�bb k�pesek v�grehajtani a bonyolult akad�lyokat.
Aj�nlott fajt�k: N�met sportlovak (k�z�l�k is ink�bb hannoveri, trakheneni �s vesztf�liai a legalkalmasabb), KWPN

T�VLOVAGL�S
A t�vlovagl�s mint verseny val�sz�n�leg az Arab-f�lszigeten alakult ki legel�sz�r, az arab teliv�r haz�j�ban.
A t�vlovagl�s f� c�lja a kijel�lt t�v legr�videbb id� alatt val� megt�tele, azonban a lovak v�delm�nek �rdek�ben szigor� szab�lyokhoz k�tve. A versenyt�vot szakaszokra osztj�k, amiknek v�gezt�vel a lovaknak �llatorvosi vizsg�laton kell �tesni�k, �s csak ezut�n indulhatnak tov�bb. Megm�rik a pulzus�t, a l�gz�s�t, aminek egy bizonyos id� alatt kell vissza �llnia a norm�lishoz k�zeli �rt�khez. Megn�zik, nem-e s�nt�t a l�, van-e rajta nyereg �ltal okott t�r�s, vagy nem mer�lt-e fel b�rmilyen m�s jelleg� probl�ma, amely a l� eg�szs�g�t vesz�lyezteti. Ha ezek k�z�l b�rmelyik fent �ll, kiz�r�s t�rt�nik.
A t�vlovagl�s a gyorsas�g mellett taktikai sport. A lovasnak pontosan kell ismernie a lova szervezet�t �s kond�ci�j�t, valamint tudat�ban kell lennie, hogy k�l�nb�z� talaj- �s id�j�r�si viszonyok mellett milyen temp�t dikt�lhat.
Vannak versenyek, ahol a szakaszokon bel�l az is meg van adva, milyen temp�val tehet�k meg.
A lovas fizikai er�nl�te kifog�stalan, �l�s�vel, valamint seg�ts�g�vel nem zavarja a lovat. Gondolkodik, k�sz kompromisszumokot k�tni. Lova eg�szs�g�t fontosabbnak tartja a gy�zelemn�l.